Hírek
2014. Június 28. 05:00, szombat |
Belföld
Forrás: OrientPress Hírügynökség
Páratlan leletekre bukkantak az egri várban
Egyedülálló lelet-együttesre találtak az egri vár régészei, az előkerült csontok és tárgyi emlékek feltehetően az 1596-os török ostromhoz köthetők.
Az előkerült csontvázak azt mutatják, hogy az elhunytak elhantolásakkor nem nagyon figyeltek a temetés méltóságára.
Több évszázados emberi maradványokat találtak az egri vármúzeum igazgatósági épülete előtt a földben. Kettő teljes és egy fél csontvázat, továbbá több kisebb, egyelőre nem tisztázott eredetű emberi csontot. A két teljes csontváz egymáson fekszik, az alulra temetett elhunytat felhúzott lábakkal helyezték a sírgödörbe.
Nagy László régész a Hajnal-táj csütörtöki adásában elmondta, a két egymáson fekvő emberi maradványt tartalmazó sír mellett elhelyezkedik egy másik is, amelyben egy személy csontjai vannak. Ezt az elhunytat is szabálytalan testhelyzetben tették a földbe, a koponyája széttört, valamint a régészek több puskagolyót is találtak mellette.
A kutatók biztosak benne, hogy ezeket a csontvázakat a halottak eltemetése óta senki nem bolygatta, későbbi beásásoknak nem találták nyomát.
Nagy László szerint a leletek Eger 1596-os ostromához köthetők. Erre utal, hogy az elhunytak gödörszerű mélyedésbe lettek beledobva. A középkorban a szabályos római katolikus temetkezés nyugat-keleti tájolású, míg ezek északkelet-délnyugatiak. A szabálytalan testhelyzetek is azt mutatják, hogy sietősen tették őket a föld alá.
Van egy olyan tárgyi lelet is, amely egyértelműen jelöli a kort, egy 1585-ös évszámmal ellátott érme. Ezt az egyik elhunyt lábánál találták.
Arra a kérdésre, hogy végvári vitézekről van-e szó, nagyon nehezen megválaszolható kérdés – mondta a régész. Nagy László szerint több eshetőség is van, például elképzelhető, hogy az ostrom idején sietve földbe helyezett külföldi zsoldosok csontvázai kerültek elő.
Ha beigazolódik, hogy a leleteket valóban az 1596-os évből származnak, akkor ezek lesznek az első régészeti anyag, amely az akkori ostromhoz köthető.
A XVI. században két nagy jelentőségű ostromot indított a török Eger ellen. Az elsőt 1552-ben Dobó István kapitány vezetésével visszaverték a védők. Több mint negyven évvel később, 1596-ban azonban az oszmán sereg néhány hét alatt bevette a várat, amely csak kilencven év múlva került ismét keresztény kézre.
Ezek érdekelhetnek még
2024. Május 03. 06:43, péntek | Belföld
Nagy Márton: Magyarországon minden adott, hogy Kína logisztikai központja legyen
Magyarországnak versenyképessége javítása érdekében szüksége van a kínai kapcsolatokra, a két ország közötti együttműködés erősítésére
2024. Május 03. 06:38, péntek | Belföld
A Balatonnál az új építésű lakások átlagos négyzetméterára a 3,2 millió forintot is elérheti
A Balaton-parton háromszoros az árkülönbség a legolcsóbb és legdrágább települések új építésű projektjei között:
2024. Május 02. 15:22, csütörtök | Belföld
EM: áprilisban is termelési csúcsot döntöttek az ipari naperőművek
Újabb rekordot hozott a múlt hónap utolsó napja a nagyobb méretű napelemes rendszerek termelésében - tette közzé az Energiaügyi Minisztérium (EM) a Facebook-oldalán csütörtökön.
2024. Május 02. 15:21, csütörtök | Belföld
NGM: a kormány üdvözli az üzemanyagárak újabb csökkentését
A kormány üdvözli a Mol bejelentését, miszerint szombattól, azaz 2024. május 4-től újabb 4-4 forinttal csökken a benzin és a gázolaj nagykereskedelmi ára.