A pályakezdő vezetőknek tudniuk kell, hogy munkakörükben állandó megfigyelés alatt tartják őket: kívülről és belülről, alulról és felülről, sőt a velük azonos szinten levő munkatársak is árgus szemekkel kísérik pályafutásukat, hiszen potenciális versenytársnak számít - mutat rá a buktatókra Hónig Péter, a téma szakértője a Rádió Orientben.

Amikor valaki eldönti, hogy vezető szeretne lenni, nagyon fontos, hogy a pozíció valóban olyan legyen, ami neki való. Ha ezt szerencsésen megszerezte, akkor neki pont úgy célokat kell kitűzni maga elé és azt teljesíteni, mint, a nem vezetőnek csak neki több lehetőség adott. Azonban nem csak az elvárásoknak, hanem saját magának is meg kell felelni. Legfontosabb teendő a bizalom megszerzése és megőrzése- ajánlotta a stúdió vendége. Mielőtt megjelenünk az új beosztásban minden lépést előre tervezzünk meg, azt is, ahogy belépünk, köszönünk és szólunk. Az első benyomás örökre megmarad és a kezdeti hibát nem felejtik el - emlékeztetett Hónig.

A vezető kapcsolatba kerül egy külső és egy belső körrel is munkája során. A külső partnerek az üzletfelek, beszállítók, alvállalkozók, bankok, hatóságok, ezekhez mindhez el kell menni, be kell mutatkozni, el kell mondani a szándékainkat és ezzel kapcsolatban ki kell kérni az ő véleményüket. A belső körbe tartoznak a munkatársak, a beosztottak, a felettesek és a vezetővel azonos szintűek, akikkel együtt kell működni. Nagyon fontos szereplői még az együttműködésnek az érdekképviseletek szervei, akikkel meg kell találni a közös hangot.

Mielőtt egy ilyen állást megpályázunk, érdemes minél többet megtudni az adott funkcióról - hívta fel a figyelmet a Rádió Orient vendége. Kívülről persze kevesebb információt tudhatunk meg, ezért mikor már benn vagyunk meg kell ismerkedni a szervezet működésével, az informális- formális csatornákkal. Fontos a belső kommunikációs rend, de sok helyen ezzel nem foglalkoznak kellő mélységben- emelte ki Hónig Péter.

Az új terepen meghatározó a feladatokhoz való jó hozzáállás. A szakember óva inti az új vezetőket attól, hogy bebizonyítsák, hogy a másik ötlete az butaság. Lehet, hogy az, de ezzel szerzünk magunknak egy ellenséget. Ha kritizálni akarunk, azt mindig nagyon körültekintően fogalmazzuk meg. A beosztottakkal kapcsolatban pedig kiemelte, fontos, hogy érezzék a bizalmat és az ő érdekeiket meg kell védeni. Nem baj, ha a beosztottaknak jobbak a képességei, mert gyenge tudásúakkal nem lehet elvárt szintű a munkavégzés.

A vezetővel azonos szinten lévő kollégák potenciális versenytársak. Hónig Péter szerint ezt nem szabad elfelejteni, mert a riválisok kritikus szemmel nézik egymást. Munkájukat nem szabad megalapozatlanul kritizálni, mindig alternatívát kell felmutatni. Ha nem akarják, ne erőltessük a segítséget és ne mutassuk, hogy különbek vagyunk, mert az irigységet szül. A felettessel a kapcsolat legyen korrekt, de nem hízelgő, aki a hízelgést szereti, arra nem lehet számítani, az nem fog megvédeni- emelte ki a szakember.

A nem megfelelő vezető több jellemző hibát is elkövet: a kitűzött célt nem éri el,veszteségeket okoz, kellemetlen helyzetbe hoz másokat, feleslegesen dolgoztat, szervezetlen és nem vezet, kibújik a felelősség alól, igazságtalan és részrehajló, hazudik és korrupt, kulturálatlan, nagyképű és neveletlen is - sorolta a könnyen észrevehető pontokat Hónig.

Dicséret illeti a vezetőt, ha a legoptimálisabb módon teljesíti céljait, fejlődik és fejleszt, ehhez megfelelő munkatársak kellenek. Jól kommunikál, világosan adja ki a feladatokat. Becsületes, őszinte, kiszámítható és előrelátó - ilyen a jó vezető- összegzett a szakértő.