A kormányfő Markus Söder bajor miniszterelnökkel találkozott, majd közösen tartott sajtótájékoztatójukon kiemelte: Bajorország egyértelműen a legfontosabb gazdasági, kereskedelmi partner a német tartományok között.

A bajor-magyar kapcsolatok előremutatók, erős alapokra építhetnek, a kapcsolatépítés egyetértésben, a közös célok egyértelmű kijelölésével zajlik - jelentette ki Magyar Péter.

A gazdasági kapcsolatokat illetően megjegyezte: legalább 140 bajor vállalat 57 ezer embert foglalkoztat Magyarországon.
A megbeszélés gazdasági témái között említette a high-tech ágazatokat, a mesterséges intelligenciát, a kutatást, az innovációt, a gyógyszerkutatást és a védelmi ipart.

Arról is beszélt, hogy uniós kérdésekben hasonló álláspontot képviselnek, így például a kohéziós politika, a közös agrárpolitika esetében, és hasonlóan látják az EU előtt álló kihívásokat is. Józan, mérsékelt és megalapozott hangokra van szükség, mert Európa nincs könnyű helyzetben - mondta.

Kifejtette: óriási megtiszteltetés, hogy nyolc év után újra magyar-bajor miniszterelnöki találkozóra kerül sor, különösen fájó, hogy nem történt ilyen hamarabb, hiszen egy olyan relációról van szó, ahol nagyon szoros szálak kötik össze a partnereket. Több mint ezeréves kulturális, történelmi és baráti kapcsolatok kötik össze Magyarországot és Bajorországot - tette hozzá.

Fontos pontként említette a kétoldalú kapcsolatok történetében Szent István magyar király és Gizella bajor hercegnő házasságát, valamint azt, hogy az 1989-es rendszerváltás mindkét ország történetében fontos pont, hiszen Németországban is mindenki tudja - mondta -, hogy Magyarország milyen pozitív szerepet játszott ezekben az időkben.

Kitért arra: jelenleg már a bölcsődétől a PhD-fokozatig lehet Magyarországon német nyelven tanulni.

Magyar Péter közölte: meghívta bajor kollégája pártját, a CSU-t Magyarországra, továbbá a bajor miniszterelnököt az 1956-os forradalom 70. évfordulójára.

A kormányfő kérdésre válaszolva Szijjártó Péter volt külgazdasági és külügyminiszternek a kínai BYD autógyártónál történt munkavállalásáról azt mondta, lehet, hogy Szijjártó Péter "leigazolása" a magyar belpolitikában felvet kérdéseket, de nagyon örülne annak, "ha Szijjártó Péter szereplése lenne a legnagyobb probléma az európai autóipar számára, vagy a kínai befolyás erősödése szempontjából". Ez elhanyagolható tényező - tette hozzá.

Egy másik kérdésre, miszerint a magyar és a bajor autógyárak egymást konkurenciának tekintik-e, a magyar miniszterelnök közölte, arról is beszéltek a bajor miniszterelnökkel, hogy nem konkurenciaként kell tekinteniük egymásra.

Kifejtette, Európa rengeteg hibát elkövetett nemcsak az autóipar, hanem általában az ipar szabályozása kapcsán. Azt lehet most tenni, hogy megerősítik az európai ellátási láncokat, és próbálják az autóipari vagy más ipari, szolgáltatási kapacitásokat Európában tartani - magyarázta.

Magyar Péter úgy látja, ha nem tesznek semmit, nem lesznek versenyképesebbek, ha nem lesznek képesek támogatni a vállalataikat, ha nem hoznak "hatékonyabb és logikusabb döntéseket", akkor lehet, hogy a BMW bizonyos kapacitásai eljönnek Magyarországra, de aztán tovább is mennek keletebbre, Ázsiába.

A kormányfő szerint Európa a nagyobb hozzáadott értékkel tud versenyezni, és "nem azzal, hogy rácsapjuk Kínára az ajtót", hiszen Európa sok mindenben ki van szolgáltatva az ázsiai országnak, ezért szabályozott együttműködésre van szükség, egy átfogó európai stratégiára.
Az MTI kérdésére a miniszterelnök beszélt a német vállalatok esteleges újabb magyarországi beruházásairól.

Elmondta,

Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter többször tárgyalt már az Audi, a Mercedes és a BMW vezetőivel, és "vannak a csőben" újabb befektetések, fejlesztések. Közölte, örülnek annak, hogy a BMW-gyár megkezdte a működését és már 50 ezer autót gyártottak Magyarországon, ez nagyon gyors felfutásnak számít. Megjegyezte, a Mercedes is fantasztikus számokat produkál.

Magyar Péter azt mondta, nemcsak az autóiparról lehet beszélni, a Siemens-szel is tárgyalnak.

Kiemelte, a Tisza-kormány alatt más a prioritás: azokat a befektetéseket keresik, amelyek nagyobb hozzáadott értékkel bírnak, ahol nagyobb a hangsúly a kutatás-fejlesztésen.