A múlt héten 543 másik, szintén pasteurellózisban elhullott állatra bukkantak ugyanabban a megyében, Kosztanajban. A mezőgazdasági minisztérium gyanúja szerint a tömeges pusztulást a pasteurella baktérium okozta fertőző betegség idézte elő. A betegség vérmérgezés, illetve heveny bél- és légzőszervi vérzés formájában jelentkezhet. Állatoknál a halálozási arány 70-100 százalék közötti.

2010 májusában a nyugat-kazahsztáni pasteurellózis járványban 12 ezer állat pusztult el. Tavaly 441 állat hullott el ebben a betegségben, a mostani járvány kitörése óta pedig összesen mintegy ezer állat pusztult el. A legsúlyosabb járványok 1984-ben – akkor 250 ezer állat hullott el –, és 1988-ban voltak. Az utóbbi 434 ezer állatot pusztított el.

Civil szervezetek szerint a kazahsztáni szteppéken, Nyugat-Mongóliában és Oroszországban a Kaszpi-tenger mellékén élő szajga populációja az 1990-es években mintegy egymillió egyeddel, körülbelül 100 ezerre csökkent.

A hímek szarva a hagyományos kínai gyógyászatban igen népszerű, ezért a Szovjetunió szétesése után orvvadászat indult ellenük, a mezőgazdasági termelés bővülése pedig az élőhelyüket veszélyezteti.

A kazahsztáni hatóságok közlése szerint a gondok ellenére a tatárantilop-populáció 2011-ben 102 ezret tett ki.

A szajga (Saiga tatarica) testhossza 110-140 centiméter, marmagassága 60-80 centiméter, rövidke farka van, és testtömege 20-50 kilogramm. A bakok nagyobbak és nehezebbek a nőstényeknél. A nyári szőrzet gyapjas és világosbarna, a téli fehér, hosszabb és tömöttebb. Feje nagyméretű, rajta hatalmas, duzzadt orrüreg van, amelynek orrnyílásai lefelé mutatnak. A párzási időszakban a hím orra szinte ormányszerűvé nő. Csak a hímnek van szarva, amely erősen gyűrűzött, enyhén hátrafelé hajlik és áttetsző borostyánszínű.

A tatárantilop társas lény, 30-40 állat alkot egy csordát. A vándorlás idején a csordák egyesülnek. Egy-egy nap alatt akár 100 kilométernél hosszabb vándorutat is meg tudnak tenni.

MTI / mno